Azt terveztem év végére, hogy megmutatok nektek három olyan bookstagram oldalt, amit nagyon szeretek, és még nem szerepeltek az Okulusz podcastjában. Aztán elolvastam idén a tavalyi évem kedvenc könyvét, és úgy éreztem, hogy muszáj róla beszéljek egy kicsit bővebben.

A mostani kibeszélős könyv kicsit sem könnyű olvasmány, tele förtelmes gyilkosságokkal, mégis arra gondoltunk, hogy nem csak elolvasni érdemes, hanem beszélni is róla. Mikor van létjogosultsága egy ilyen könyvnek? Miért mondjuk azt róla, hogy jó annak ellenére, hogy nem sok embernek vennénk meg ajándékba? Erről beszélgettünk Ritával és Csengével. Hallgassátok szeretettel!

Augusztusban több ízben is foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy képesek-e a könyvek, pontosabban a regények nagyobb változások előidézésre. Az volt az alapfeltevésem, hogy hosszútávon igen. Szóval a mai epizódban egy kicsit ezen fogunk elmélkedni, és a többes szám azért van, mert két vendégem lesz ismét. Az egyik Isztojka Máté mesemondó, a másik, visszatérő vendégem Rózsa Andrea, akivel Richard Powers-től az Égig érő történetet fogjuk kibeszélni. De szó lesz még arról is, hogy mi is az a cli-fi, és számomra miért volt különleges az Égig érő történet.

Ami az Okulusz repertoárját illeti, nagyjából olyan könyveket ajánlok, amik engem is érdekelnek. Ez nem egy ilyen önös szándékból fakad, hogy akkor mindenkinek azt kellene olvasni, amit én, hanem egyszerűen ez az amit ismerek, erről tudok biztonságban beszélni, ami engem is felvillanyoz. Na már most, azért időről időre megpróbálok kilépni a komfortzónámból, ilyen például nekem a kortárs magyar irodalom is. Nem azért mert bármi gondom lenne a magyar írókkal, csak egyszerűen annyira magába szippantott most egy másfajta irodalmi közeg, hogy egyszerűen inkább azokhoz nyúlok. Ilyen például az amerikai, latin-amerikai, főleg huszadik századi irodalom. Éppen ezért döntöttem el, hogy most egy kicsit szeretnék kortárs magyarokkal foglalkozni, méghozzá olyan személyekkel, akik valamiért különcnek számítanak. Én most két könyvet olvastam el a témában erre az alkalomra. Moskát Anitától A hazugság téziesei-t és Gerlóczy Mártontól a Katlant. Előre csak annyit, hogy mindkettőt nagyon ajánlom.  A műsor két meghívottja: Orosz Anna fordító, podcast házigazda és Moskát Anita író!

Tavasszal a marosvásárhelyi nemzeti színhában szerepelt vendéjátékként egy fiatal, egyetemista csapat, és az Édes Annát játszották, Bélai Marcell rendezésében, Takács Réka volt a dramaturg, erről beszélgetünk az Okulusz legújabb epizódjában.  Ez nem egy előadás ajánló, hiszen már nem lesz alkalmatok látni. Inkább arról beszélgetünk a két alkotóval, hogy miért érdemes ma beszélni az Édes Annáról, milyen kincsek vannak a szövegben, amiért foglalkozik vele mai napig is az irodalom, és a színház, ugyanakkor, hogy melyek azok a témák, amire talán nem figyeltünk oda, amikor még tinédzserként olvastuk a történetet. 

Az év elején elkezdtem listázni azokat az írókat, akiktől még nem vettem semmit a kezembe, viszont úgy érzem, hogy valamilyen szinten jó lenne elolvasnom legalább egy könyvüket. Felkerült ide Marquez, Ferrante és Atwood is. Végül, mert több általam kedvelt író is méltatta, Margaret Atwood lett a sorban az első, és miután picit kérdezősködtem, az ehető nőre esett a választásom. Ezzel az epizóddal kapcsolatban az első, ami a fejemben volt, hogy nagyon szeretnék egy inerjút Csonka Ágnessel, Atwood több könyvének a fordítójával. Beszélgetés közben felmerült a legutóbbi Atwood-könyv, ami egy esszékötet, az Égető kérdések, és történetesen nekem is megvan itthon, így egy picit ez is bekerült az epizódba.

Nemrég jelent meg a Szintaxis zenekar első nagylemeze, a Fel az égre, mi pedig arra gondoltunk, hogy beszélgetünk egyet velük a Gemma Book Café-ban. B Szabó Zsolt, aki a Szempöl zenekar egyik alapítótagja volt, majd éveken keresztül Metrognóm néven zenei műsort vezetett, a hangjegyeken keresztül közelít majd a Szintaxis világához, Szabó Eszter pedig a szöveg és irodalom szemüvegén keresztül kérdez. Amire viszont mindketten kíváncsiak, az a zenekart övező történet.

Márciusban négyen olvastuk Jonathan Franzen Javítások című könyvét. Először Szabó Csengével beszélgettünk a könyv első részéről, most pedig Fogarasi Orsi és Balogh Kincső Eszter társaságában beszélgettünk, összegeztünk. Megbeszéltük a nehézségeket, és azt is, hogy miért érdemes elolvasni ezt a könyvet, illetve, hogy melyek voltak azok a témák és szereplők, amelyek közelebb álltak hozzánk. Hallgassátok, olvassátok!

A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat minifesztiváljának keretén belül került sor Kemény Zsófi Az aranykor fénykora című regényének könyvbemutatójára. Ezt hallgathatjátok meg az Okulusz legújabb epizódjában. Motivációról, címkézésről, kísérleti irodalomról is beszélgettünk, hallgassátok, majd olvassátok bizalommal! Kiadó: Cser könyvkiadó Oldalak száma: 275 Kiadás éve: 2022

Az Okulusz februári epizódjában a szerelem, illetve nagy részben a szexualitás és irodalom viszonyáról fogok beszélni. Ugyanakkor a hónap olvasmánya Aldous Huxley-tól a Szép új világ, ami önmagában is egy olyan könyv, amiről hosszasan lehetne beszélni, a műsor második felében viszont az is kiderül, hogy ez az utópikus regény hogyan kötődik a havi témánkhoz. A könyvről amúgy rajtam kívül még B Szabó Zsolt fog majd mesélni, mert frissen olvasta, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi a véleménye róla.

Az Okulusz kibeszélőjén egy különleges sci-fi került terítékre. A Klara és a Nap egy robotlányról szól, akit egy beteg tinédzsernek vásárolnak meg. A kibeszélőben Gál Andrea volt a társam, akivel olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy milyen világ is vár ránk a mesterséges intelligencia társaságában, illetve, hogy milyen az a társadalom, ahol a gyerekek mellé robotbarátokat vásárolnak a szülők.  A kibeszélő kedvcsináló is, így nem hangzik el olyan spoiler, ami elronthatná az olvasásélményt, ugyanakkor azoknak is ajánljuk, akik már olvasták a könyvet. 

Az írásnak, a naplóírásnak terápiás hatása is van, ezt már tudjuk. Volt az elmúlt egy évemben két író, akik a saját örömüket, de a saját kínlódásukat is úgy írták meg történetekben, hogy nem azt éreztem benne, hogy a torkomon nyomják le a fájdalmat és a szenvedést. Pedig néha én is ott szenvedtem velük. De nem úgy. Nem olyan magyaros keserűséggel, hanem egyfajta számvetéssel. Polcz Alaine és Lucia Berlin életéről és munkásságáról lesz szó a következőkben. Nagy örömmel tölt el, hogy Tófalvi Zselyke író elvállalta, és ő is elmondta, hogy miért szereti Lucia Berlin-t, hogy még egy okotok legyen, hogy beszerezzétek a műveit.

“Nyilván a mi celebvilágunk nem olyan lesz, mint a budapesti, vagy a new york-i, de attól még lehet saját, és lehet vagány.” Talán többször volt beszélgetések témája, mint ahány nevet fel tudnánk sorolni, akik ebbe a kategóriába tartozhatnak nálunk. Na de mi is az a celeb? Csak negatív értelemben lehet használni? Miért lenne hasznos, ha mi is termelnénk magunknak ilyen szerepköröket? Ezekre, és hasonló kérdésekre keresi a választ a Retesz, vendégünk és segítőnk ebben pedig Ambrus Laura műsorvezető. 

Figyelem! A következő epizód nyomokban cselekményleírást tartalmaz, viszont ez nem befolyásolja az olvasásélményt, úgyhogy bátran ajánljuk bárkinek meghallgatásra, kedvcsinálónak akár. Ami a történetet illeti, nem egy könnyű olvasmány, viszont fontos, akár terápiás szempontból is. 

Jövő csütörtöktől vasárnapig Marosvásárhely megtelik irodalommal. Ugyanis, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár idei felhozatala igencsak gazdag, ami az írókat, költőket illeti. Ezért úgy döntöttem, hogy egy különkiadásban összegyűjtök nektek néhány okot, amiért mindenképp érdemes ellátogatni az eseményre, amennyiben Vásárhelyen, vagy a környékén éltek. De akkor sem kell lekapcsoljátok feltétlenül ezt az epizódot, ha nem tudtok részt venni, hiszen lesznek benne izgalmas könyvajánlók, amik bármikor, és bárhol hasznosak lehetnek. A teljes programot itt találjátok: https://vasarhely.ro/konyvvasar/a-28-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasar-programjai/ A helyfoglalós programokra itt lehet foglalni: https://teatrunational.biletmaster.ro/ron/PlaceInfo/2400

Nagyokat vallunk ebben a műsorban, és talán most vagyunk a legszabadabbak is benne. Simán belekacagunk a közepébe, és még ki sem vágjuk belőle. Mert születésnapunk volt, és mert egyre inkább forrik ez a műsor valami igazán Reteszessé. Tartsatok velünk!

Vadregényes, színes, alvilági és nagyon mélyre nyúlik a múltja. Mexikó önmagában is egy érdekes térség, ezért nem véletlen, hogy több könyv és film merített már belőle. Cormac McCarthy a világirodalom egyik kikerülhetetlen alakja. Egyedi írásmódja, titokzatos és mély szereplői nagyon jellegzetesek és izgalmasak. Miklóssi Szabó István író azt is elmondja, hogy szerinte miért éri meg elolvasni a könyveit. 

A Retesz legújabb epizódjában első sorban a cserekereskedelemről,  a tudatos vásárlásról, és a közösség erejéről beszélgettünk. Meg persze szóba jött a királynő és a rasszizmus is. Hallgassátok, és írjatok!

"A pénznek önmagában nincs értéke; ez csak egy általunk kitalált történet, hogy ezek a kis papírdarabok megérnek bizonyos számú kenyeret. Amíg mindenki hisz a történetben, addig működik." Talán bele sem gondoltál még, de a történetek a mindennapjaink nélkülözhetetlen kellékei. Általuk határozzuk meg magunkat, azt a miben hiszünk, és a körülöttünk levő világot is. Sokkal többet jelentenek a papírlapokra leírt mondatoknál. Ezt mondja Yuval Noah Harari történész, és Rachel Cusk írónő is. S ugyanilyen fontosnak tartják a műsor meghívottjai is, Bóta Tímea szakpszichológus, és a Nő a tükörben oldal megálmodója, valamint Szucher Ágnes és Fogarasi Orsolya is, akik egy szuper kártyajátékkal készülnek előrukkolni.

Hogyan kell jól vitázni? Szerinted létezik egészséges online vita? A mai műsorban Imre Eszter és Szabó Eszter arra keresik a választ, hogy mi a titka az egészséges vitának, és hogyan tudunk jól érvelni amellett, amit igaznak hiszünk.